Nemrég vettem egy előre csomagolt bacont, amit betettem a hűtőbe. Elfelejtkeztem róla, ezért néhány hétig ott is maradt. Amikor múlt hétvégén előszedtem, hogy megsütöm vasárnap reggelire a rántottához, a képen látható csomagolást nézegetve bizony elgondolkoztam rajta, vajon jó-e még.
Amit igazából nem értettem, hogy egy elvileg magyar nyelven írt lejárati dátum esetében mit jelenthet az, hogy 09.08.2011? Melyik ebből a hónap vagy a nap? Persze egyszerűnek tűnik. Ha az év hátul van, akkor az ember logikusnak gondolja, hogy nap-hónap-év a sorrend. De még ez sem biztos. Amerikában például hónap-nap-év a sorrend, tehát egy amerikai számára a március 20. az ugyanúgy 03/20, mint egy magyar számára, és nem 20.03 mint egy német számára. Persze az írásjeleket nem véletlenül írtam így, az amerikaiak perjelet használnak, mi itt Európában pedig leginkább pontokat. Tehát mivel ezen a baconön pontok voltak, ezért az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy augusztus 9. a lejárat.
De ezért még nem ragadtam volna billentyűzetet. Amiért mindezt megírtam, az a bennem felvetődött kérdés, hogy vajon kellene-e nekem Magyarországon, magyarként, egy magyar terméket vizsgálva ezen filóznom? Vagy most éppen a nyúl viszi a vadászpuskát, és a gyártó néz hülyének engem, vásárlót, akinek a pénzéből végül is megél!?
Hadd kérdezzem meg – persze ez költői kérdés, ráadásul tudom is rá a választ – a kedves élelmiszer-ipari gyártókat, hogy 2011-ben, a számítástechnika mai színvonalán olyan bonyolult dolog egy dátumbélyegzőt a magyar helyesírás szabályai szerint beállítani? Mert ugye azt még az általános iskolában megtanultuk, hogy magyarul a dátumot ebben a sorrendben írjuk: év, hónap, nap, pontokkal elválasztva.
Ha több ország piacára szánunk egy terméket, akkor megértem, hogy a legtöbb célországban elfogadott, nap-hónap-év sorrendben kerül rá a lejárati dátum. Bár hozzáteszem, hogy a figyelmesebb gyártók ilyenkor zárójelben megadják, milyen sorrendben értelmezzük a hónapokat, napokat. De könyörgöm, ha csak Magyarország a célpiac – márpedig ebben a konkrét esetben, amikor egyetlen külföldi szó sincs a bacon címkéjén, mi más lenne? –, akkor ne legyünk lusták, és vegyük a nyakunkba azt a harminc másodperces fáradalmat, hogy a helyieknek (értsd: saját honfitársainknak!) szánt termék csomagolásán az ő nyelvükön kommunikálunk!
Előre is köszönöm.
Milyen nyelven írták rá a lejárati dátumot?
Szia Balázs!
Ehhez a cikkhez csak annyit tennék hozzá, hogy az EU-ban előírás van már arra, hogy hogyan kell a dátumot minden EU-ban eladott termékre feltenni: „nn hh éééé”. Ezt törvény szabályozza, nem pedig a „dátumprogramozók” felkészültsége. Szóval hozzá kell szokni. Viszont cserébe, ha EU-ból veszel bármit is, nem kell attól félned, hogy még szeptemberben is finom lesz az a kolbász… 🙂
Szia Feri! Ez igaz, én is a két ünnep között olvastam, hogy állítólag 2012. január 1-től él ez a szabály. Mindenesetre nem tudom, mit gondoljak róla, egyrészt nyilván piaci szempontból érthető, hogy ne kelljen egy ország miatt kétféle dátumot nyomtatni minden termékre, viszont valahol azért ez a magyar helyesírás egy darabjának a feladása. Azért kösz az infót!
Van ennél rosszabb: ” 09.07.08. ”
Erre varrjál gombot!
Jobb esetben tesznek mellé egy csillagot és alig megtalálható helyen dekódolják(melyik az év,hónap,nap).
Nyilván állati bonyolult lenne azt írni,hogy „2008.sept.07.”,amit kb. az egész világon azonnal megértenének.
Isten szereti a hülyéket.Azért teremtett belőlük ilyen sokat…